2.fejezet

2. fejezet

-Amióta megjelent ez a lány azóta  Pein teljesen megváltozott.- jelentette ki Kakuzu.
-Igazad van. Semmi sem tűnik fel Peinnek. Sőt inkább boldog.- vágta rá nagy boldogan Zetsu.
-De, hogy van az, hogy a nők mindig hisztiznek?-kérdezte Deidara.
-Miért? Ki hisztizik még Kiyomin kívül?-kérdezte Hidan mosolygós arccal.
-Konan. Még mielőtt bárki megkérdezné Konan azért hiztizik, mert Pein amióta itt van a húga azóta csak vele törődik.-mondta Itachi
-Akkor szabad a pálya Konannél.-nagy vigyorral szaladt Konan szobája felé Hidan.
Mikor odaért benyitott.
-Konan! Itt vagy?
-Hol máshol lennék? Hiszen Pein még annyit se mond nekem, hogy:Konan, süss egy kis csirkét.
-Öööö... szóval csirkét. Én nekem van egy sokkal jobb ajánlatom  Konan.
-És mi lenne az?
-Gyere, majd én megvígasztallak.
-Neked máson se jár az eszed mint a szexen??
-Hát... nem nagyon.
-Na, húzzál ki azon az ajtón.
-Na, Konan legyél hozzám kedves.
-Tolass ki azon az ajtón.
-Jó. Látom te is olyan vagy mint a többi nő, minden jót elrontotok.
-Hidan ne mondjam többször hogy... -éppen ekkor nyitott be Kisame
-Gyertek gyorsan! Pein és Kiyomi éppen vitatkoznak.
-Rohanok!-és már szaladt is Hidan
Sajnos, Pein és Kiyomi hasonlítottak valamiben, mind a ketten egyformán makacsok voltak, ha Kiyomi vagy Pein valamit elhatározott annak a másik direkt ellenszegült. Most például Kiyomi és Pein azért vívnak közelharcot, mert Kiyomi váltig állítja, hogy nincsen semmi baja, de Pein ismeri és nem engedi meg neki, ezért folyt a nagy hiszti.
-Pein, nem értem anya meg apukád hogy csinálhatott ilyen kevés agyat neked? Még szerencse, hogy nem ugyanaz az apánk.
-Fejezd be!!! Nem kelhetsz fel!- vágta rá Pein dühösen.
-Miért?
-Mert én ezt mondtam, és nincs vita.
Majd amint Pein kiment észre vette, hogy Hidan, Deidara, Sasori, Kakuzu és Kisame mindannyian az ő szobája előtt állnak és hallgatóznak.
-Ti meg mi a fenét csináltok?
-Hát... tudod mi semmit.- mondta Kisame
-Hogy van az Pein, hogy te mindig hagyod, hogy a nők hisztizzenek? És ha én bármi rosszat teszek máris Shinra Tensei-t kapok a seggemre? -kérdezte Hidan dühösen és féltékenyen.
-Hát...-pirult el Pein
-Tényleg, ez igaz. Te szoktad mindig azt mondani, hogy nem szabad hagyni, hogy elkanászodjanak.
-Na, menj és intézd el az asszonyaidat!-mondta kaján félmosollyal az arcán Deidara.
-Miért asszonyokat? -kérdezt Pein értetlen fejjel
-Konan is hisztizik.
-Miért?
-Mert féltékeny.
-Jól van majd később beszélek vele.
Pein visszament a húgához a többiek bíztatására.
-Na, ide figyelj Kiyomi, vége a türelmemnek! Ne vitázzál velem mert itt én vagyok a főnök. Vili?
-Igen? Te vagy  a főnök? Na, húzál ki azon az ajtón ha nem akarod hogy a segged égjen.- üvöltötte Kiyomi
Közben a többiek mind kint röhögtek.
-Te nekem nem parancsolgatsz! Mondom aki itt parancsolhat az én.... ÁÁÁÁ!!!!
-Én mondtam, hogy menj ki ha nem akarod, hogy égjen a segged!-mondta Kiyomi röhögve
Kirohant Pein az ajtón, ami a többi hallgatózó akatsukisokra dőlt. Pein meg sem állt a fürdőszobáig ahol beleugrott a kádba.
-Jaj, de jó!!! mondta Pein megkönnyebbülve.
-Te mit csinálsz?-tűnt fel Itachi feje a víz alól.
-Te meg mi a halál f*szát keresel itt?-kérdezte Pein idegesen
-Fürdök. Te mit keresel itt?
-Mindegy.
A többiek alig tudták magukat összeszedni.
-Pein megőrült.- megőrült mondta Kiyomi az ajtó előtt ácsorogva.
-Te mit csinálsz? Feküdj le!-parancsolt rá Deidara
-Na, most betelt a pohár!-jött ki a fürdőszobából Pein és Itachi egyszerre.
-Na, mi van tesó? Nem tudtam, hogy  ferdehajlamaid vannak.
-Akkor se kelhetsz fel ha teljesen felgyógyulsz, VILÁGOS?
-Nem!!!
Majd Kiyomi elszalad és eltűnt.
-Egyszer haza kell jönnie!-mondta Pein dühösen.
Pár óra múlva Kiyomi nagyon fáradtan hazatért. Bement a szobájába, ahol teljes sötétség volt.
-Na, végre itthon vagyok,  jaj, holnap hallgathatom Pein hülyeségeit.
-Már most is elkezdhetjük.
-Jaj. Te mit csinálsz itt Pein?
-Rád vártam. Tudod mit? Ha annyira jól vagy akkor holnaptól kezdve te is akatsukis vagy.
-Tényleg? Ez tök jó.-örömködött Kiyomi.
-Holnap kelj fel korán, és kiválasztjuk a társad.
-Juhúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú!!!!!!
-Na, jó éjt.
-Jó éjt.
-Jaj, nagyon várom már a holnapot! Várjunk csak mi van akkor ha Peinnek valami más terve van. Na mindegy, majd úgyis kiderül. És most alvás.
Másnap reggel a lázas készülődések közepette nem az érintett Kiyomi volt a legizgatottabb, hanem Kakuzu. Hogy miért? Nem másért mert eltűnt az összes megtakarított pénze, valaki biztos ellopta, az első számú gyanúsított kimás lehetett volna mint a társa Hidan.
-Kakuzu, nem érted, hogy nem vettem el semmit?
-Csak te lehettél, csak te szoktál oda bejönni.
-Nem, elég legyen!-szólalt meg Pein határozottan
-De...
-Azt mondtam csönd Kakuzu! Te elmész a konyhába, Hidan te pedig felmész, hogy felkeltsd Kiyomit.
-Igenis
Hidan lassan felsétált, majd bekopogott Kiyomi szobájába, de nem kapott választ majd benyitott, beljebb ment.
-Kiyomi! Itt vagy? Még az hiányzik, hogy megint eltűnjön.-gondolta magában Hidan.
Majd észrevette Kiyomit egy szál törülközőben.
-Azti!!!-mondta Hidan suttogó hangon széles vigyorral a képén.
-Ááááá....... te mit keresel itt???-kérdezte elpirulva Kiyomi.
-Pein küldött, hogy felkeltselek.
-Látod fent vagyok.
-Igen. Azt látom.
-Szerinted ki lesz az új társad?
-Passz. Nem tudom.
-Lehet, hogy én leszek az.
És éppen akkor haladt el Pein az ajtó előtt. Odament és hallgatózni kezdett.
-Te? Már, hogy lennél te amikor neked ott van Kakuzu?
-Kakuzuval összevesztünk és Kakuzu azért rinyál, hogy ő másik társat akar.
-Szóval ő ilyen nyafogós?
-Mást nem nagyon tehet. Megölni nem tud, mivel halhatatlan vagyok.
-Igen? És? Ezt olyan hangon mondtad mintha most rögtön rád kellene cuppanom.
-Hát... ha szeretnél. Én örülnék neki. Hiszen gondolj csak bele, nem minden nap találkozik az ember halhatatlanokkal.
-Aha... hát én most találkoztam egy másikkal. Mivel én is halhatatlan vagyok.
-Te is az vagy??????
-Ha mondom!
-Jashinista vagy?
-Nem, csak...
-Lényegtelen nekem a nem is elég. Most már, hogy nem vagy olyan vizes és túl sok ruha sincs rajtad...
-HIDAN!!!-rontott be a szobába Pein.
-Mi van? Csak ismerkedünk.
-Persze. Látom már felébresztetted mehetsz.
-Jó! Hülye pöcs!
-Mit mondtál? Kérsz még Shinra Tensei-t?
-Nem. Meggyőztél. Most mennem kell.Csá!
-Nos, ha felöltöztél, akkor amint lejössz kiválasztjuk az új társad.
-Oké, na, most már szeretnék felöltözni.
-Ja, jó. Akkor megyek.
-Na, végre. Remélem, jó társat kapok.
Majd mikor mindenki összegyűlt Pein elkezdte a beszédjét.
-Nos, nemrég még csak 10-en voltunk de nemsokára 12-en leszünk.
-Hogy-hogy?
-Úgy, hogy mivel Kakuzu és Hidan elég csúnyán összevesztek kell még 1 valaki, hogy párosan legyünk.
-JA!!!
-Na, és akkor a párok: Deidara-Kiyomi
                                    Hidan-Kisame
                                    Sasori-Ame
                                    Itachi-Kakuzu
-Ki az az Ame?
-Te f*szfej most mondtam, hogy jön egy új tag. Ha a nevéből nem jöttetek volna rá akkor felvilágosítalak titeket, hogy egy lányról van szó.
-De Pein, én tökéletesen meglennék a húgoddal.-közölte Hidan
-Ja, azt láttam. Ezek a párok és kész. Nincs vita.
Kiyomi amikor ránézett az új társára az kacér mosollyal válaszolt.
-Ööööö.... oké. Az új társam kacérkodik velem. Uh... mi lesz ebből?

1.fejezet

Undying Love ~ Halhatatlan Szerelem

A nap gyönyörűen sütött, szinte kisütötte szegény Kiyomi szemét Felhő faluban általában az időjárás felhős szokott lenni, de ma valamiért olyan erővel tűzött, hogy aki eddig ott fehér börű volt az most garantáltan fekete lesz. Kiyomi szegény nem volt a korán kelők gyöngye. Miközben kimászott az ágyból szerencsétlen hasra esett. Miután felállt és elindult a fürdőszoba felé, sajnos a szeme nem túlzottan nyílt ki ezért útközben nekiment pár falnak. Azt se tudta hogy ki ő, de miután arcot mosott bőrével együtt a memóriája is felfrissült.
Odasétált szépen a naptárjához, és észrevette, hogy augusztus 14.-e van. Hirtelen eszébe jutott, hogy ma kell meglátogatnia egyetlen bátyját. Felöltözött, megmosta a fogát, elpakolta a ruháit és útnak eredt. Mindeközben az Akatsukinál nagy volt a készülődés. Pein alig várta egyetlen rokonát akivel 12 órára beszélték meg a találkát.Hidantól kezdve Tobi-ig mindenki pakolt, takarított, persze nem saját akaratukból. Ha valaki abbahagyta a munkát Pein gondoskodott róla, hogy annak a hátsója egy hétig be legyen kötve. Időközben Kiyomi útonállókba botlik.
-Hello, látom bővelkedsz pénzben és ékszerekben, és te magad sem vagy egy utolsó nőci.
-Köszönöm, de ha a ruháim kellenek sajnálattal kell közölnöm, hogy azt nem adom.
-Ha nem adod akkor elvesszük.
-Azt én nem hinném.
-Gyerünk fiúk, dolgozzuk meg a kiscsajt!
-Fúj!
Majd Kiyomi erősen koncentrálva megdermesztette a csapat vérét.
-Idióták! Na, ideje tovább haladni.
Az Akatsuinál mindenki majd hogy nem fel-le járkál.
-Nem értem. Háromnegyed 12 van. Általában pontos szokott lenni.Mi történhetett?-kérdezi Pein -Nyugi van! Csak aggódsz! De gondolom a kissrác csak el tud ide jönni.( Főleg ha olyan mint te)-mondta Kisame suttogva.
-Remélem.
Eltellik kb. 1 óra. Semmi. Pein megunja, és elküldi Kisamét, Hidant és Itachit, hogy hol lehet a tesója.
Hidanék mennek egy jó darabig, mikor már úgy voltak vele,hogy mostmár biztos odaért Pein tesója, és fordultak volna meg éppen akkor vettek észre egy lányt aki a földön fekszik. Mindenki megnézte, de végül Itachi megfordult, és ott hagyta.
-Itachi... -szólt értetlenül Kisame
- Pein azért küldött minket, hogy az öccsét megkeressük. Nem azért, hogy egy lányt haza vigyünk.
Majd tovább mentek. Végül megszavazták, hogy hazamennek. Éppen pár méterre voltak a háztól, mikor meghalották, hogy Pein azt mondja, hogy:
- Ha Itachiék nem hozzák haza a tesóm Hidan sorsára jutnak.
Hidan amikor ezt meghallotta, Kisame háta mögé szaladt.
-Jaj, ne! Még most is fáj a popóm.
-Meg kell találnunk azt a srácot.-modta határozottan Kisame
Mentek, mentek és egyszer csak egy narancssárga hajú srác jött velük szemben.
-Nézzétek, ott van!-mondta Hidan megkönnyebbülve, mert már a feneke nem volt veszélyben.
-Te  vagy Pein tesója?
-Nem. Az ki?
-A francba!!!!!!!!
-Tudjátok mit? Peinnek nem kell tudnia hogy nincs meg a tesója.
-De, azért csak felismeri.
-Nem ha bevisszük a szobájába, úgy, hogy senki se vegye észre.
-Jól van, és ha Pein beszélni akar vele?
-Bazd meg, ne kössé már bele mindenbe. Egy ilyen zseniális terv is csak az én agyamból születhetett. Vagy úgy akarsz járni mint én?
-Hát... van benne valami, nem nagyon szeretném, ha Pein Shinra Tensei-e utolérne.Oké.
-Na, Peinnek majd azt mondjuk, hogy öltözik.
-A terved Hidan tökéletes. Várj, és utána mi lesz a fiúval?
-Ha Pein tudja, hogy ott van azzal nyerünk egy kis időt. Kicsempésszük a srácot vagy odaadjuk Zetsunak. Majd elhúzunk megkeresni azt a srácot.
-Oké.
Visszamentek. Mindenki sürgött-forgott. Majd beugrottak Pein szobájába. Itachi kinézett az ajtón. Nem volt ott senki. Kisame lement szólni, hogy meghozták Pein húgát. Közben Itachi és Hidan kijöttek onnan.
-Ááá... na, végre. Ti meg mit csináltok itt?
-Öööö... semmit. Csak a tesód megkért minket, hogy vigyázzunk ne hogy valaki rányisson öltözés közben.
-Azért nem ennyire szégyenlős.
-Jó van má, itt a tesód ezé nyavalyogtál.
-Kérsz, még egy kis Shinra Tensei-t?
-Meggyőztél. Kussolok.-mondta Hidan egy kicsit hátrálva.
-Minden rendben?-kérdezi Pein aggódva
-Igen.
-Megfáztál?
-Nem. Miért?
-Olyan férfias a hangod.
-Hát mióta utoljára láttál akkor még kislányos volt a hangom, mostmár kiférfiasodtam minden értelemben.
Pein nem értette, hogy egyetlen húga, hogy férfiasodhatott ki minden értelemben. Úgy döntött, hogy bemegy.
-Most bemegyek!
-Ne!-kiáltott Hidan.
De sajnos késő volt. Pein nagy erővel benyitott.
-Te meg ki a fa**om vagy?-kérdezte idegesen a ledermedt fiútól
-Én...Én...
-Ő az öcséd!
-Nem. Nekem húgom van.
-Húgod?-kérdezte Kisame meglepődve.
-Igen.
-Hogy néz ki?
-Barna szem, barna haj.
-És... meddig ér a haja?
-Felkötve hordja.
-Basszus. Figyelj, nyugi. Találtunk egy lányt akinek barna volt a haja és fel volt kötve.
-Akkor miért nem hoztátok haza???-kérdezte Pein egy idegesebben
-Itachi hibája.
-Itachi!
-Mondjad ne kiabálj.
-Itachi Shinra Tensei!,  Shinra Tensei!,  Shinra Tensei!
-És mi?
-Ti elmentek érte. És ha nem hozzátok vissza akkor úgy jártok mint Itachi.
-Megyünk!!
-Hol is tartottam? Ja, meg van. Shinra Tensei!,  Shinra Tensei!,  Shinra Tensei!
Mentek Hidanék megint kb. 1 órát mire megtalálták Kiyomit.
-Te Kisame! Én azt hittem, hogy Pein húga olyan ronda mint ő.
-Hát... ja.
Hazavitték Kiyomit. Pein megparancsolta nekik hogy vigyék a szobájába és fektessék le az ágyra.
 Pein nem tudta, hogy mi történt egyetlen kishúgával. De egyszer csak eszébe jutott, hogy a testvére félig vámpír.
-Hidan! Gyere ide!-mondta neki Pein
-Nyújtsd ki a kezed.
Pein pedig megvágta Hidan kezét.
-Na, ezt miért csináltad?  De, ez tök jó
Odatartotta  Hidan kezét Kiyomi szája felé. Kiyomi rögtön magához tért és beleakart harapni a fiú kezébe, de Hidan egyre csak hátrált, szegény Kiyomi már majdnem kiesett az ágyból, egyszer csak Pein odaugrott Hidan és Kiyomi közé.
-Jó reggelt!
-Szia! Bocsi, ez az átka annak ha félig vámpír vagy.
-Semmi baj!-mondta Hidan egy kicsit megijedve.
-Jó, és most?
-Te itt maradsz az ágyban.
-De semmi bajom.
-Akkor is.-jelentette ki Pein erőteljesen.
-Majd meglátjuk.