1.fejezet

Undying Love ~ Halhatatlan Szerelem

A nap gyönyörűen sütött, szinte kisütötte szegény Kiyomi szemét Felhő faluban általában az időjárás felhős szokott lenni, de ma valamiért olyan erővel tűzött, hogy aki eddig ott fehér börű volt az most garantáltan fekete lesz. Kiyomi szegény nem volt a korán kelők gyöngye. Miközben kimászott az ágyból szerencsétlen hasra esett. Miután felállt és elindult a fürdőszoba felé, sajnos a szeme nem túlzottan nyílt ki ezért útközben nekiment pár falnak. Azt se tudta hogy ki ő, de miután arcot mosott bőrével együtt a memóriája is felfrissült.
Odasétált szépen a naptárjához, és észrevette, hogy augusztus 14.-e van. Hirtelen eszébe jutott, hogy ma kell meglátogatnia egyetlen bátyját. Felöltözött, megmosta a fogát, elpakolta a ruháit és útnak eredt. Mindeközben az Akatsukinál nagy volt a készülődés. Pein alig várta egyetlen rokonát akivel 12 órára beszélték meg a találkát.Hidantól kezdve Tobi-ig mindenki pakolt, takarított, persze nem saját akaratukból. Ha valaki abbahagyta a munkát Pein gondoskodott róla, hogy annak a hátsója egy hétig be legyen kötve. Időközben Kiyomi útonállókba botlik.
-Hello, látom bővelkedsz pénzben és ékszerekben, és te magad sem vagy egy utolsó nőci.
-Köszönöm, de ha a ruháim kellenek sajnálattal kell közölnöm, hogy azt nem adom.
-Ha nem adod akkor elvesszük.
-Azt én nem hinném.
-Gyerünk fiúk, dolgozzuk meg a kiscsajt!
-Fúj!
Majd Kiyomi erősen koncentrálva megdermesztette a csapat vérét.
-Idióták! Na, ideje tovább haladni.
Az Akatsuinál mindenki majd hogy nem fel-le járkál.
-Nem értem. Háromnegyed 12 van. Általában pontos szokott lenni.Mi történhetett?-kérdezi Pein -Nyugi van! Csak aggódsz! De gondolom a kissrác csak el tud ide jönni.( Főleg ha olyan mint te)-mondta Kisame suttogva.
-Remélem.
Eltellik kb. 1 óra. Semmi. Pein megunja, és elküldi Kisamét, Hidant és Itachit, hogy hol lehet a tesója.
Hidanék mennek egy jó darabig, mikor már úgy voltak vele,hogy mostmár biztos odaért Pein tesója, és fordultak volna meg éppen akkor vettek észre egy lányt aki a földön fekszik. Mindenki megnézte, de végül Itachi megfordult, és ott hagyta.
-Itachi... -szólt értetlenül Kisame
- Pein azért küldött minket, hogy az öccsét megkeressük. Nem azért, hogy egy lányt haza vigyünk.
Majd tovább mentek. Végül megszavazták, hogy hazamennek. Éppen pár méterre voltak a háztól, mikor meghalották, hogy Pein azt mondja, hogy:
- Ha Itachiék nem hozzák haza a tesóm Hidan sorsára jutnak.
Hidan amikor ezt meghallotta, Kisame háta mögé szaladt.
-Jaj, ne! Még most is fáj a popóm.
-Meg kell találnunk azt a srácot.-modta határozottan Kisame
Mentek, mentek és egyszer csak egy narancssárga hajú srác jött velük szemben.
-Nézzétek, ott van!-mondta Hidan megkönnyebbülve, mert már a feneke nem volt veszélyben.
-Te  vagy Pein tesója?
-Nem. Az ki?
-A francba!!!!!!!!
-Tudjátok mit? Peinnek nem kell tudnia hogy nincs meg a tesója.
-De, azért csak felismeri.
-Nem ha bevisszük a szobájába, úgy, hogy senki se vegye észre.
-Jól van, és ha Pein beszélni akar vele?
-Bazd meg, ne kössé már bele mindenbe. Egy ilyen zseniális terv is csak az én agyamból születhetett. Vagy úgy akarsz járni mint én?
-Hát... van benne valami, nem nagyon szeretném, ha Pein Shinra Tensei-e utolérne.Oké.
-Na, Peinnek majd azt mondjuk, hogy öltözik.
-A terved Hidan tökéletes. Várj, és utána mi lesz a fiúval?
-Ha Pein tudja, hogy ott van azzal nyerünk egy kis időt. Kicsempésszük a srácot vagy odaadjuk Zetsunak. Majd elhúzunk megkeresni azt a srácot.
-Oké.
Visszamentek. Mindenki sürgött-forgott. Majd beugrottak Pein szobájába. Itachi kinézett az ajtón. Nem volt ott senki. Kisame lement szólni, hogy meghozták Pein húgát. Közben Itachi és Hidan kijöttek onnan.
-Ááá... na, végre. Ti meg mit csináltok itt?
-Öööö... semmit. Csak a tesód megkért minket, hogy vigyázzunk ne hogy valaki rányisson öltözés közben.
-Azért nem ennyire szégyenlős.
-Jó van má, itt a tesód ezé nyavalyogtál.
-Kérsz, még egy kis Shinra Tensei-t?
-Meggyőztél. Kussolok.-mondta Hidan egy kicsit hátrálva.
-Minden rendben?-kérdezi Pein aggódva
-Igen.
-Megfáztál?
-Nem. Miért?
-Olyan férfias a hangod.
-Hát mióta utoljára láttál akkor még kislányos volt a hangom, mostmár kiférfiasodtam minden értelemben.
Pein nem értette, hogy egyetlen húga, hogy férfiasodhatott ki minden értelemben. Úgy döntött, hogy bemegy.
-Most bemegyek!
-Ne!-kiáltott Hidan.
De sajnos késő volt. Pein nagy erővel benyitott.
-Te meg ki a fa**om vagy?-kérdezte idegesen a ledermedt fiútól
-Én...Én...
-Ő az öcséd!
-Nem. Nekem húgom van.
-Húgod?-kérdezte Kisame meglepődve.
-Igen.
-Hogy néz ki?
-Barna szem, barna haj.
-És... meddig ér a haja?
-Felkötve hordja.
-Basszus. Figyelj, nyugi. Találtunk egy lányt akinek barna volt a haja és fel volt kötve.
-Akkor miért nem hoztátok haza???-kérdezte Pein egy idegesebben
-Itachi hibája.
-Itachi!
-Mondjad ne kiabálj.
-Itachi Shinra Tensei!,  Shinra Tensei!,  Shinra Tensei!
-És mi?
-Ti elmentek érte. És ha nem hozzátok vissza akkor úgy jártok mint Itachi.
-Megyünk!!
-Hol is tartottam? Ja, meg van. Shinra Tensei!,  Shinra Tensei!,  Shinra Tensei!
Mentek Hidanék megint kb. 1 órát mire megtalálták Kiyomit.
-Te Kisame! Én azt hittem, hogy Pein húga olyan ronda mint ő.
-Hát... ja.
Hazavitték Kiyomit. Pein megparancsolta nekik hogy vigyék a szobájába és fektessék le az ágyra.
 Pein nem tudta, hogy mi történt egyetlen kishúgával. De egyszer csak eszébe jutott, hogy a testvére félig vámpír.
-Hidan! Gyere ide!-mondta neki Pein
-Nyújtsd ki a kezed.
Pein pedig megvágta Hidan kezét.
-Na, ezt miért csináltad?  De, ez tök jó
Odatartotta  Hidan kezét Kiyomi szája felé. Kiyomi rögtön magához tért és beleakart harapni a fiú kezébe, de Hidan egyre csak hátrált, szegény Kiyomi már majdnem kiesett az ágyból, egyszer csak Pein odaugrott Hidan és Kiyomi közé.
-Jó reggelt!
-Szia! Bocsi, ez az átka annak ha félig vámpír vagy.
-Semmi baj!-mondta Hidan egy kicsit megijedve.
-Jó, és most?
-Te itt maradsz az ágyban.
-De semmi bajom.
-Akkor is.-jelentette ki Pein erőteljesen.
-Majd meglátjuk.